A rezsivédelem érdekében brutálisan megadóztatja a kormány a MOL-t

A benzinárstop eltörlése után Orbán Viktor azonnal bejelentette, hogy a piaci ár miatt keletkezett extraprofitot elvonják és a rezsivédelmi alapba csoportosítják.  A miniszterelnök nem is vesztegette az időt: a szerda esti közlönyben már meg is jelent a kormány június 4-ei, extraprofit adóról szóló rendeletének módosítása, amellyel a MOL – az Oroszországból beszerzett olcsóbb orosz olaj révén szert tett – extra bevételeire kivetett, eddig fennálló 40 százalékos adókulcsot 

Honnan jön az olajos pénz?

A MOL-nak az orosz kőolaj importja miatt nem kell a nemzetközi piacon uralkodóként tekintett Brent olaj árfolyamát alapul vennie – azaz annyiban mindenképpen azt teszi, hogy ahhoz képest árazza saját termékeit. A Brent olaj előállítási költsége globálisan a legmagasabb, szemben a Magyarország által importált Ural olajjal, amelynek ára a nyugati országok importcsökkentése miatt a háború kezdete után egyébként is leszakadt. (Hogy a december 5-től életbe lépett olajszankciók milyen hosszabb távú árváltoztatást gyakorolnak, az hamarosan kiderül.) A MOL ezzel már a tavasz folyamán elkezdett óriási nyereségekre szert tenni. Akkor a Brent és az Ural közötti különbség

A különbözet jelenleg 25 dollár környékén stagnál, ami még mindig óriási profitot jelent – de ez természetesen bármikor változhat.

Az energiavállalat plusz bevétele a finomítás során keletkezik. Az évi majdnem tízmillió tonnás finomítókapacitást 70 százalékban orosz olaj látja el, az olcsó nyersanyagot feldolgozás után azonban a MOL már piaci áron értékesíti, amelyből értelemszerűen óriási bevétele származik. 

Alap kalap

A kormány továbbra is fenntartja a lakossági rezsicsökkentés rendszerét. Az extraprofit adó indulásakor „mindössze” 25 százalék volt, a nyári korrekció azt módosította 40-re, hogy aztán mára tulajdonképpen a MOL ilyen jellegű bevételének egészét a speciális számlára irányítsa.

Míg az eredeti, 25 százalékos adókulcsnál a kormány mintegy 130 milliárd forintos plusz bevétellel kalkulált, a 40 százalékos változtatásnál pedig 260 milliárddal, a Makronóm Intézet számításai szerint ez a plusz – ha a 25 dolláros Brent-Ural árkülönbözetet, a jelenlegi 391 forintos dollárárfolyamot és évi 50 millió hordós finomítói kapacitást veszünk alapul – 

Ez az összeg hangsúlyozottan csak akkor futhat be az államkasszába, ha a jövő évi kondíciók megfelelnének a jelenlegi állapotoknak, ám a geopolitikai és világpiaci helyzet a háborús szankciók hatásaival kiegészülve villámgyorsan és bármelyik pillanatban változtathatnak a helyzeten. A legfontosabb feltétele a MOL extraprofit – ezzel párhuzamosan az államháztartási összeg – növelésének az, hogy az orosz olaj továbbra is Magyarország számára megnyugtatóan alacsony szinten maradjon, ám ez éppen az említett körülmények miatt gyakorlatilag kiszámíthatatlan előre.

Újragondolva

A jövő évi, újragondolt költségvetésnek a MOL által fizetett összeg óriási lehetőséget nyújt a szankciós energiaválság és az inflációs mutatók romlásának ellenséges környezetében. Az extraprofit adó súlyosan érintheti ugyan a MOL-t, de ha a benzinárstop eltörlését tesszük a 95 százalékos kulcs mellé, a kereskedelem kiegyensúlyozottan is működhet, hiszen megszűnik az eddigi mennyiségi csökkenés.

A MOL által fizetett különadó természetesen nem oldja meg a rezsicsökkentést teljes egészében, de jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy fent lehessen tartani. 

Fotó: MTI/Balogh Zoltán